Az igazság a magolajokról | Hazugsággal etettek
Copyright © Komáromi Szabolcs
A Hazugsággal etettek című film Paul Saladino, Nina Teicholz, Chris Knobbe és Bethany Hamilton történetét követi, ahogy feltárják a magolajok – más néven növényi olajok – igazságát, és azok kapcsolatát az elhízás és a krónikus betegségek közelmúltbeli növekedésével. (az angol nyelvű, eredeti videót megalálod a youtube-on: The Truth About Seed Oils ; FED A LIE)
A filmben elhangzó kijelentések nem helyettesítik a szakszerű orvosi tanácsadást.
Az ételnek az lenne a feladata, hogy egészségessé tegyen minket, és segítsen távol maradni a krónikus betegségektől.
Az ételnek támogatnia kellene az egészségedet és az életedet.
Az ételnek biztosítania kellene azokat az építőelemeket, amelyek szükségesek az emberi test felépítéséhez és regenerálódásához, valamint az ehhez szükséges energiát. A mai valóság azonban az, hogy az étel többnyire árt nekünk.
Egy szupermarket kínálatának 90%-át olyan dolgok teszik ki, amelyeket Michael Pollan egyszer „ételszerű anyagoknak” nevezett. Ezek nem valódi ételek.
Bármelyik krónikus betegséget is nézzük, azt látjuk, hogy a korábban ritka, sőt szinte ismeretlen állapotok mára a leggyakoribb betegségek közé tartoznak, amelyek már a gyerekeknél is megjelennek.
Vannak táplálkozási irányelveink az Egyesült Államok kormányától. Rengeteg útmutatást kapunk arról, hogyan együnk, hogyan éljünk, hogyan mozogjunk. És ennek ellenére az egészségi állapotunk folyamatosan romlik.
A közegészségügyi rendszer valójában katasztrófa. Olyan dolgokat tettek, mint a telített zsírok démonizálása, a koleszterin démonizálása, és ezzel teljesen összezavarták a témát.
Ma már annyi betegség vesz minket körül, hogy el sem tudjuk képzelni, milyen lenne egy valóban egészséges társadalomban élni.
Egy 20 éves időszak alatt nem nőtt jelentősen a kalóriabevitel, a mozgás pedig mérsékelten nőtt, mégis az elhízás aránya 30%-ról 42%-ra emelkedett. Ennek vészcsengőként kellene megszólalnia. Valamit rosszul csinálunk.
Tehát kell lennie valami más tényezőnek a környezetünkben.
Az, amit mondanak nekünk, hogy mit együnk, a probléma középpontjában áll.
Az elmúlt 12 év kutatásai alapján különösen a bizonyítékok arra utalnak, hogy a magolajok – a nagy mennyiségű többszörösen telítetlen növényi olajok – felelősek az elhízás és a krónikus betegségek körülbelül 90%-áért. A magolajok olyan olajok, amelyeket szinte kizárólag magokból nyernek, amelyek korábban többnyire hulladéktermékek voltak, illetve például hüvelyesekből, mint a szója. Ezek közé tartoznak például a következő olajok: szójaolaj, kukoricaolaj, repceolaj, gyapotmagolaj, repcemagolaj, szőlőmagolaj, napraforgóolaj, pórsáfrányolaj, rizskorpaolaj, szezámolaj és mogyoróolaj.
100 évvel ezelőtt szinte nem is léteztek krónikus betegségek. Az orvosok ismerték ezeket a betegségeket, írtak is róluk tankönyvekben, de a gyakorlatban alig találkoztak velük. Az elhízás gyakorlatilag nem létezett. A cukorbetegség szinte nulla volt. Ma ezek járványszerű méreteket öltöttek Amerikában.
1865-ben az Egyesült Államokban a növényi olajfogyasztás gyakorlatilag nulla volt, kevesebb mint 0,1 gramm naponta fejenként. 2014-re ez az érték 65 grammra nőtt naponta fejenként.
Ma egy átlagos amerikai napi 3–5 evőkanálnyi magolajat fogyaszt. Ez szinte minden ultrafeldolgozott élelmiszerben megtalálható: salátaöntetekben, kekszekben, süteményekben, ropikban, kenyerekben, növényi tejekben. Ahhoz, hogy ugyanennyi kukoricaolajat természetes formában bevigyünk, 60–70 cső kukoricát kellene megennünk. Ugyanennyi szójaolajhoz több mint 1 kg szójababot kellene elfogyasztani. Ilyen mennyiségekkel az emberiség történetében soha nem találkoztunk. Ez óriási eltérés ahhoz képest, ahogyan több százezer éven át éltünk és táplálkoztunk. A magolajok fogyasztása evolúciós szempontból teljesen idegen számunkra, mégis ma könnyen hozzáférhetők.
Egyre nagyobb mennyiségben ajánlják őket a közegészségügyi irányelvek. Ez egy hatalmas növekedés egy olyan „élelmiszerből”, amelyet gyárakban állítanak elő, és korábban nem is létezett.
Ezzel párhuzamosan robbanásszerűen nőtt a túlsúly, az elhízás és a krónikus betegségek száma. Ez teszi a magolajok fogyasztását az emberi táplálkozás történetének egyik legnagyobb változásává.
A magolajok megértéséhez tudni kell, hogy ezek úgynevezett omega-6 többszörösen telítetlen zsírok.
Ezek egyik fő összetevője, a linolsav, felhalmozódik a szervezetben. Felhalmozódik a testzsírban és a sejthártyákban is. Ez egy olyan környezetet hoz létre a szervezetben, amely oxidatív, gyulladáskeltő, mérgező és tápanyaghiányos.
Amikor ezeket az olajokat fogyasztjuk, oxidált formában bekerülnek a szervezetbe.
Felszívódnak a véráramba, sőt átjutnak a vér-agy gáton is. Gyulladást idéznek elő a szervezetben. A gyulladás hozzájárul a szívbetegségekhez. A gyulladás stresszt okoz az egész testben. Sejtpusztuláshoz vezethet.
Valami ezekben az ultrafeldolgozott élelmiszerekben mintha mérgezné az anyagcserénket. Ennek hatására több energia raktározódik zsírként. Számomra ez annak a bizonyítéka, hogy mérgeznek minket.
Sokan tudják, hogy például az arzén egy rendkívül veszélyes méreg. Azért veszélyes, mert oxidatív hatású. Ha nagy dózisban jut a szervezetbe, gyorsan megöl. Ha viszont kis dózisban, akkor hasonlóan viselkedik, mint a növényi olajok. Mindkettő oxidatív hatású. Az arzén oxidáció révén öl. A növényi olajok pedig hosszú távon, szintén főként oxidáció útján károsítanak és ölnek.
Bethany Hamilton profi szörfös: "Csodálatos gyerekkorom volt, de az étrendünk tipikus amerikai étrend volt. Az élet pörgős volt, így az étkezés nem mindig volt prioritás. Idővel érdekes volt látni, hogy ez hogyan hatott rám fiatal felnőttként. Hivatásos szörfös karrierre készültem, ezért elkezdtem foglalkozni az étrendemmel és a mozgással. Naponta akár 6–7 órát is edzettem rendszeresen. Ennek ellenére nehezen tudtam kontrollálni a testsúlyomat. Valami nem volt rendben. Egészséges akartam lenni, jól akartam működni. Ekkor kezdtem el komolyabban foglalkozni vele, és elkezdtem gyógyítani magam. A magolajokról csak később szereztem tudomást, mint szerettem volna. A második gyermekem után kezdtem el komolyabban változtatni az étrendemen, és nagyon tiszta, egészséges ételeket fogyasztani, valamint elhagyni a magolajokat. A harmadik terhességem jó volt, de a negyedik volt a legjobb. Csodálattal figyeltem, hogyan reagál a testem a tápanyagban gazdag, ásványi anyagokban dús ételekre és a magasabb fehérjebevitelre. Éreztem a változást. És ennek nem kell valami extrém, teljesítményközpontú dolognak lennie. Meg lehet csinálni egyszerűbben és megfizethetőbben is. Megtalálhatod a saját ritmusodat és rutinodat egy egészséges életben."
A magolajok egyáltalán nem természetesek. Nem a természetből származó élelmiszerek. A magolajok a bolygó leginkább feldolgozott élelmiszerei.
A magvakból, diófélékből és hüvelyesekből csak ipari körülmények között lehet olajat előállítani. Ehhez rengeteg ipari feldolgozási lépés szükséges.
Az előállítás során az olajokat körülbelül 260 °C-ra hevítik. A folyamat végén szagtalanítani kell őket, mert a magas hő hatására az olajok avassá, oxidálttá válnak.
Ha az emberek a szagtalanítás előtt éreznék a szagukat, senki nem fogyasztaná őket.
A gyapotmagolajat eredetileg kenőanyagként használták a gépekhez az ipari forradalom idején. Miután gyakorlatilag kiirtottuk a bálnákat az óceánokból, elvesztettük a zsírforrást, amelyet addig főként a bálnákból nyertünk. Ezt a hiányt a gyapotmagolaj kezdte pótolni gépekhez, gyertyákhoz és szappanokhoz. És ennyi volt a szerepe. Aztán megjelent a Procter & Gamble, és úgy döntöttek, hogy élelmiszerként próbálják meg eladni. 1911-ben egy mesterséges, „mű-zsírként” kezdték forgalmazni. A neve: Crisco. A Crisco volt az első eset a történelemben, amikor a növényi olajokat emberi fogyasztásra szánt élelmiszerként kezdték reklámozni.
A vaj, a sertészsír és a marhafaggyú fokozatosan háttérbe szorult. Ez indította el a 20. századi változást.
Egy 1913-ban megjelent könyv így ír a Crisco történetéről: A nemzet szakácskönyveit elővették, és átírták. Oldalak ezrein húzták ki a „zsír” és „vaj” szavakat, és a helyükre a „Crisco” került. A gyártók célja egy teljesen növényi termék létrehozása volt, állati zsiradék nélkül. Azt sugallták, hogy az állati zsírok nehezen emészthetők, miközben az emberiség kezdete óta fogyasztjuk őket. Ezzel szemben ezt az új terméket könnyebben emészthetőnek állították be. Ez egy könyv, amelyet az American Heart Association egykori alelnöke írt. Amikor rátaláltam, alig hittem a szerencsémnek. A Procter & Gamble belépése előtt az American Heart Association egy kis, erőtlen, forráshiányos szervezet volt. Egy 1946-os fejezet szerint a kardiológusok és kutatók rendkívül frusztráltak voltak. Nemcsak a betegségek kezelésében voltak sikertelenek, hanem abban is, hogy bárki figyelmét felkeltsék. Egyszerűen nem voltak tényezők országos szinten. Nem sokkal később azonban a Procter & Gamble finanszírozást biztosított számukra. 1948. április 14-én Chicagóban, a Stevens Hotelben az American Heart Association elnöke egy csekket kapott a cégtől. Hirtelen megteltek a kasszák, és lett pénz kutatásra és közegészségügyi programokra. Az 1920-as, 30-as és 40-es években az American Heart Association egy jelentéktelen szervezet volt. A szívbetegségek ugyanis akkoriban viszonylag ritkák voltak.
1948-ban azonban a Procter & Gamble 1,7 millió dollárral támogatta őket. Ez mai értéken körülbelül 20 millió dollárnak felel meg. Az American Heart Association egyik napról a másikra hatalmas szervezetté vált.
Az amerikai háztartások fokozatosan áttértek a magolajokra, mert olcsóbbak voltak. A margarin olcsóbb volt, mint a vaj. A magolajok olcsóbbak voltak, mint az állati zsiradékok. Volt tehát gazdasági ösztönző. Most pedig megjelent egy „orvosi” indoklás is.
1955. szeptember 24-én bejelentették, hogy az elnök szívrohamot kapott. Amerikát bizonytalanság uralta. Mindenki arra figyelt, mi okozta a szívbetegséget. Senki sem tudta. Az emberek kétségbeesetten keresték a válaszokat. Ez volt az ország első számú haláloka, amely a férfiakat életük legaktívabb szakaszában sújtotta. Ebben az információs vákuumban lépett színre Ancel Keys.
'Én, Dr. Ancel Keys, fiziológus vagyok. Szakterületem a táplálkozás és az egészség.'
Keys úgy vélte, hogy a telített zsírok és a koleszterin szívbetegséget okoznak. Elmélete szerint ezek megemelik a vér koleszterinszintjét, amely lerakódik az erek falán, és fokozatosan beszűkíti azokat, mint amikor forró olajat öntünk egy hideg csőbe. Ezt nevezték étrend–szív hipotézisnek. Ancel Keys 1960-ban bekerült az American Heart Association táplálkozási bizottságába. 1961-ben – új tudományos bizonyítékok nélkül – a szervezet elfogadta az elméletét.
A növényi olajok gyártása és terjesztése kezdettől fogva nem az egészségről szólt. Egészségesként reklámozták őket, de a cél mindig a profit volt. Abban az időben alig volt bizonyíték arra, hogy a telített zsírok és a koleszterin szívbetegséget okoznának. Volt egy nagyszabású kutatás, a Seven Countries Study, közel 13.000 férfi részvételével.
'Jelenleg egy nagy kísérletet végzek, amelyben több mint 10.000 ember étrendjét és egészségét vizsgáljuk világszerte.'
Azt figyeljük, ki hal meg szívrohamban vagy más okból, és ez hogyan függ össze az étrenddel. A vizsgálatnak azonban komoly problémái voltak. Olyan országokat vizsgáltak, mint Jugoszlávia, Görögország és Olaszország, amelyeket a második világháború súlyosan érintett.
Ezzel szemben kihagytak olyan országokat, mint Svájc, Franciaország és Németország, ahol magas volt a telített zsírfogyasztás, mégis alacsony volt a szívbetegségek aránya. Az országokat szelektíven választották ki, hogy az eredmény illeszkedjen az elmélethez.
Sok tényező együtt állt össze ahhoz, hogy elterjedjen az a nézet, miszerint az állati zsírok az ellenségek.
A magolajok valóban csökkentik a teljes és az LDL-koleszterinszintet. Nagy, szigorú klinikai vizsgálatok – összesen 76.000 ember bevonásával – azt mutatják, hogy ez nem jár együtt a szívbetegségek miatti halálozás csökkenésével. Sőt, semmilyen okból bekövetkező halálozásra sincs bizonyított pozitív hatásuk.
A nyugati orvoslás hajlamos arra, hogy az összes adatot egyben nézze, anélkül hogy az egyes vizsgálatok minőségét alaposan megvizsgálná. Ha több tanulmány ellentmond egymásnak, inkább „távolról nézzük” az összképet, amikor valójában közelebbről kellene megvizsgálni az egyes kutatások minőségét.
1956-ban egy GA Rose nevű kutató vizsgálta a kukoricaolajat. A résztvevők napi 19 teáskanál kukoricaolajat kaptak, és 3 évig követték őket. A kísérletet 2 év után leállították, mert a kukoricaolajat fogyasztó csoportban magasabb volt a halálozás. A kutatók végül azt írták: a klinikai vizsgálatok nem mindig szolgálják a betegek érdekeit, és a növényi olajok nem ajánlhatók a szívbetegségek megelőzésére, sőt akár károsak is lehetnek. Ez után nem lett volna szabad további kísérleteket végezni. Itt kellett volna véget érnie a történetnek a magolajokkal kapcsolatban. Az 1980-as évek elején újabb klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a magolajok fogyasztása növeli a rák, különösen a vastagbélrák kockázatát. Ez több mint egy tucat vizsgálatban megjelent. Az National Institutes of Health több magas szintű szakmai megbeszélést tartott a témában. A kor vezető tudósai próbálták megmagyarázni, miért halnak meg emberek rákban magolajban gazdag étrend mellett. Voltak magyarázatok, de egyik sem volt igazán meggyőző. Végül arra jutottak, hogy a koleszterinszint csökkentése annyira fontos, hogy figyelmen kívül hagyják a rákra vonatkozó eredményeket. Voltak további eredmények is konferenciákon. Állatkísérletek például májzsugorodást (cirrózist) mutattak ki magolajok hatására. Szó esett mérgező oxidációs melléktermékekről is. Ami engem a leginkább aggaszt, hogy ez a tudomány nem ismeretlen. Egyszerűen elhallgatták.
Új kutatásokra lenne szükség. De ki finanszírozná ezeket? Az orvosi kutatások nagy részét a magánszektor finanszírozza, főként a gyógyszeripar. Egyetlen gyógyszercég sem fog olyan kutatást finanszírozni, amely a telített zsírokat hasonlítja össze a magolajokkal. Így kénytelenek vagyunk régi adatokra támaszkodni, és abból kihozni a legtöbbet. Erősen hiszem, hogy még ezek a hiányos adatok is azt mutatják, hogy a magolajok problémásak az emberi egészség szempontjából.
Frusztrál az élelmiszerellátásunk, mert megbetegít minket. És az emberek erről nem is tudnak. Teljesen nincsenek tisztában azzal, hogy a mai ételválasztásaik a holnapi betegségeikhez vagy akár halálukhoz vezethetnek.
A Földön léteznek olyan emberi közösségek, amelyek nem tapasztalják azt az egészségromlást, amit mi, nyugati emberek. Ez az éles különbség olyasmi, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Több ezer ember él úgy, hogy gyakorlatilag nem szenved krónikus betegségekben. Ez egy nagyon mély kérdést vet fel. Mit csinálnak másképp?
Az ősi étrendek teljes értékű, természetes ételekből állnak. Olyan ételekből, amelyeknek nincs címkéjük, nincs összetevőlistájuk. Nem dobozolt, csomagolt vagy konzerv ételek. Hanem olyanok, amelyeket magad készítesz el. Ha például a kenyai és tanzániai maszáj harcosokra gondolunk, őket George V. Mann vizsgálta 1972-ben. Az étrendjük tejből, húsból és vérből áll. Ennek 66%-a állati zsír. Ez a világ egyik legmagasabb állati zsírtartalmú étrendje, 40–46% telített zsírral. Mégis szinte egyáltalán nincs körükben szívbetegség. Egy másik példa a Tokelau-szigetek lakói a Csendes-óceán déli részén. Az étrendjük teljesen más: kókusz, hal, keményítőtartalmú gumók és gyümölcsök. Az étrendjük 50%-a telített zsír. Van náluk szívbetegség? Nincs. Nincs cukorbetegségük. Nincs elhízásuk.
Az ősi étrenden élők testzsírjában az omega-6 linolsav aránya körülbelül 2,8%. Az amerikaiaknál ez már 1959-ben 9,1% volt. 2008-ra pedig 21,5%-ra nőtt. A világ különböző pontjain nagyon eltérő étrendek léteznek, különböző makrotápanyag-arányokkal. A fehérje, zsír és szénhidrát aránya önmagában nem döntő. A lényeg az, hogy az étrend természetes, feldolgozatlan alapanyagokból álljon. Így szinte bármilyen arány mellett egészségesek lehetünk.
Hogyan lehetséges, hogy naponta több száz kalóriát viszünk be magolajokból? Például így:
Egy olyan étel, mint a kenyér, amelyről nem gondolnánk, hogy magolajat tartalmaz, több mint 25 összetevőt tartalmazhat. Ebben a kenyérben például szójaolaj van. Vagy egy chips: Kint vagy a napon, chipset eszel, és azt hiszed, egészséges. Teljes kiőrlésű, „szívbarát” felirat van rajta. De a második összetevő napraforgó- vagy repceolaj. Számos kutatás szerint az ilyen ultrafeldolgozott ételek nem laktatnak megfelelően. Nem csökkentik az éhséget úgy, mint a feldolgozatlan ételek, például egy alma vagy egy banán. Ezek az ételek hamarabb újraéhséget okoznak, így többet eszünk a nap folyamán. Vannak olyan vizsgálatok is, amelyek szerint a linolsavban gazdag olajok, min a magolajok növelik az éhséghormonok szintjét. Ez egy egészségesnek tűnő étel: egy salátaöntet. De valójában ultrafeldolgozott termék. Az első összetevő nem víz, hanem szója- vagy repceolaj. A termék nagy része tehát magolaj. Egy másik „egészségesnek” gondolt termék a növényi tej. Ez a zabtej repceolajat tartalmaz. A címkén „alacsony erukasav-tartalmú repceolajként” szerepel. Nem egyértelmű, hogy ezzel próbálják-e elfedni, hogy magolajat tartalmaz. Ez egy ultrafeldolgozott élelmiszer. Olyan étel, amit a nagymamád nem ismerne fel. Zabbal és vízzel kezdődik, majd magolajokat és szintetikus vitaminokat adnak hozzá. Így a tápértékjelölés jól néz ki. Mert ha nem tartalmazna tápanyagokat, ki inná meg ezt a növényi tejet? A címkék olvasása nagyon tanulságos. Még az egyszerűnek tűnő ételek is gyakran rejtett összetevőket tartalmaznak. És sokszor magolajokat is.
Az ideális étrend véleményem szerint természetes, állati eredetű ételekben gazdag. Ide tartozik a hal, a tenger gyümölcsei, a tojás, a tejtermékek, a sajt és a hús. Ezek tartalmazzák a szükséges tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat a legjobban hasznosuló formában.
Ma úgy kellene gondolkodnunk, mint a vadászó-gyűjtögető őseink. Figyelnünk kell arra, honnan szerezzük be az ételeinket. Olvasnunk kell a címkéket, és meg kell értenünk, hogy nem minden egészséges, ami annak tűnik egy boltban.
Három lépés, amellyel azonnal javíthatod az étrended:
Első lépés: Kerüld a szupermarket középső sorait, ahol a feldolgozott és ultrafeldolgozott élelmiszerek vannak.
Vásárolj inkább a bolt külső részén, és válaszd a feldolgozatlan állati eredetű ételeket. Így sokkal jobban fogsz járni. Ha bemész a „veszélyes zónába”, a bolt közepére, szinte biztos, hogy ultrafeldolgozott ételeket teszel a kosaradba. Sokszor észre sem veszed. Ilyenek például a salátaöntetek, kekszek, sütemények, ropik vagy növényi tejek. Tele vannak magolajokkal és más, egészségre káros összetevőkkel.
Második lépés: Szabadulj meg a magolajoktól otthon. Dobd ki a repceolajat, a napraforgóolajat, a pórsáfrányolajat és hasonlókat. Helyettesítsd vajjal, ghí-vel (tisztított vaj) vagy kókuszolajjal.
Ha olajat használsz, a kókuszolaj jó választás lehet, mert alacsony az omega-6 tartalma. Használhatsz olívaolajat is, de itt óvatosnak kell lenni. Az Egyesült Államokban az olívaolajok körülbelül 79%-a rossz minőségű vagy más olajokkal kevert.
Ha valaki szeretne olívaolajat vagy avokádóolajat beilleszteni az étrendjébe, akkor érdemes bio, egy forrásból származó, hidegen sajtolt terméket választani, sötét üvegben. Ezt például salátákhoz lehet használni. De én nem javaslom ezek hevítését. A legjobb számunkra az, ha minél inkább állati zsírokat használunk. Úgy gondolom, hogy a telített zsírokban gazdag zsiradékok a legegészségesebbek az ember számára. A telített zsírokat azonban démonizálták. Ha viszont alaposan megnézzük a kutatásokat, a telített zsír nem káros az emberre, sőt fontos szerepei vannak a szervezetben. Ezért nem kell félni a telített zsíroktól.
Harmadik lépés: Ha étterembe mész, lehetőleg ne rendelj sült ételeket. Sajnos ezeket szinte mindig szójaolajban sütik. Így sok oxidációs melléktermék kerül az ételbe, amit aztán a szervezetünk felszív. Ez a három lépés valójában nem is olyan nehéz. Mégis jelentősen csökkenti a magolajok bevitelét.
Bethany Hamilton profi szörfös: "Sportolóként azt szeretném, hogy a lehető legjobban teljesítsek. Ezért figyelek az étrendemre. De miért ne szeretne mindenki jól működni az életben? Nem csak sportolóknak fontos ez. Ez mindenkinek szól. És ezt fontos megérteni. Ez szó szerint megváltoztathatja a jövőd alakulását. A magolajok elhagyása mellett elkezdtem több állati eredetű ételt fogyasztani. Több fehérjét vittem be, jó minőségű szénhidrátokat és sok gyümölcsöt ettem. Az energiaszintem egész nap fantasztikus lett. Jól alszom. Úgy érzem, ez segít abban, hogy jobb anya legyek, és jobban helytálljak a mindennapi életben. Nagyon hálás vagyok, hogy erre rájöttem. A gyerekeimen is látom a hatását. Stabilak, jól fejlődnek. És ezt szeretném más anyáknak és családoknak is. Ha változtatni szeretnél az egészségeden és az életeden, kezdd apró lépésekkel. Ha túl nagyot akarsz ugrani, az nehéznek tűnik. Haladj lépésről lépésre. Idővel nő az energiád és az állóképességed. És egyszer csak azt veszed észre, hogy már könnyedén haladsz előre. Az elején teljesen normális, ha nehéznek vagy bonyolultnak érzed. De idővel természetessé válik. Megtalálod azokat az ételeket, amelyek energiát adnak és támogatják az egészségedet. Nem szeretném, hogy az étel harc legyen. Nem szeretném, hogy teher legyen. Azt szeretném, hogy örömöt adjon, életet adjon, és támogasson abban, hogy élvezd az életet."
Valóban lehet az az érv, hogy az egészségesebb, bio ételek drágábbak. Ez igaz. De az a kis plusz befektetés, amit most az ételbe teszel, hosszú távon sokszorosan megtérülhet. Megelőzheted a betegségeket. Elkerülheted a rokkantságot. Csökkentheted a korai halálozás kockázatát. Mit ér ez neked és a családodnak? Talán a gyerekeidnek, unokáidnak is. Tartozunk ezzel magunknak és a családunknak. Ez egy befektetés önmagadba és a szeretteidbe.
Ami reményt adhat: a táplálkozással kapcsolatos információk valóban zavarosak. De a saját tested a legjobb visszajelző. Te vagy a saját „n=1” kísérleted. Próbáld ki: 3 hétig hagyd el a magolajokat, és figyeld meg, mit érzel. Csökkennek a fájdalmaid? Sokaknál igen. Javul a bőröd állapota? Sokaknál igen. Nézd meg, nálad működik-e.
Az élelmiszerellátásunk problémás, mert tápanyaghiányos és sokszor mérgező. Amint ezt megértjük, tudatosabb döntéseket tudunk hozni. Léteznek jó minőségű ételek. Léteznek regeneratív gazdálkodásból származó alapanyagok. Vannak gazdák és állattenyésztők, akik valóban minőségi élelmiszert akarnak adni.
Ha visszatérünk az alapokhoz, és a józan eszünket használjuk, világossá válik a kép. Az ultrafeldolgozott ételek, az ismeretlen összetevők, a magolajok – amelyek új jelenségek az emberi étrendben – finomítottak, fehérítettek, szagtalanítottak, oxidáltak, és nehezen kezelhetők a szervezet számára. Ezek nagy mennyiségben való fogyasztása valószínűleg nem jó ötlet.
Az 1900-as évek elején az emberek nem tudtak a vitaminokról. Nem foglalkoztak diétákkal, makrókkal, vegánsággal vagy ketóval. Egyszerűen azt ették, ami elérhető volt. Mégis soványak, fittek és egészségesek voltak. Nem volt szívbetegségük. Alig volt krónikus betegség. Ma, ha csak azt eszed, ami elérhető, megbetegszel. Ez a tipikus amerikai étrend. És ez az az étrend, ami biztosan nem működik.
Azt mondják nekünk, hogy a magolajok egészségesek, a telített zsírok pedig károsak. Ennek az ellenkezője igaz. Úgy érzem, az igazság az igazságosság egy formája. Ha az emberek nem kapják meg az igazságot, azzal ártanak nekik. Nemcsak félrevezetik őket, hanem az egészségük is romlik. Családtagokat veszítenek el. A gyerekek elhízottak. Ez az információs zavar az egész társadalmat érinti.
Azt mondom: ha elhagyod a növényi olajokat, csökken a szívroham és a stroke kockázata. Azonnal. Már aznap.
Copyright © Komáromi Szabolcs
Kérdésed van? Hívj! 70 433 6080
Barátsággal:
Szabolcs
email: szabolcs.komaromi at gmail.com
Kérdésed van? Hívj! 70 433 6080
> > > Tartalomjegyzék a többi termékhez ezen az oldalon.
Hivatalos árlista itt nyílik külön ablakban.
Kövesd az Olajkertet Facebook-on, vagy iratkozz fel a blog email értesítőjére az oldal tetején, ha érdekel hasonló tartalom!
