Ezért NEM rágózom soha
Copyright © Komáromi Szabolcs
Egy új, előzetes UCLA-kutatás (The University of California, Los Angeles) szerint a rágógumi rágása során mikroműanyag-részecskék kerülhetnek a nyálba, és úgy tűnik, hogy a természetes rágógumik sem kivételek.
Dr. Yvonne Burkhart PhD toxikológus bemutatja, hogy pontosan mit vizsgált a kutatás, mennyi műanyag-részecske szabadulhat fel a rágógumiból, és miért nem jelenti a „természetes” felirat azt, hogy a termék műanyagmentes.
Megtudhatod, hogy miből áll valójában a rágógumi alapja, miért szabadul fel a legtöbb részecske a rágás első néhány percében, mit bizonyít a kutatás, mit nem bizonyít, valamint milyen egyszerű alternatívák léteznek, ha a rágógumit friss leheletért, jobb koncentrációért vagy a szájhigiénia támogatására használod.
Dr. Yvonne Burkhart PhD fokozattal rendelkező toxikológus, édesanya és kutató. Küldetése, hogy megtalálja a lehető legbiztonságosabb, legfenntarthatóbb és legátláthatóbb termékeket és márkákat a családok számára.
"A legtöbben évek óta rágózunk, vagy gondolkodás nélkül adunk egy darabot a gyerekeinknek. Akár a pénztárnál vesszük le a polcról, akár egy hosszú autóút során rágjuk, vagy egyszerűen csak étkezés után, megszokásból. Egy új, előzetes UCLA-kutatás szerint azonban minden egyes rágáskor mikroműanyag-részecskék válhatnak le a rágógumi alapanyagából, amelyeket aztán lenyelhetünk. A folyamatot maga a rágás okozza. Valahányszor a fogaink összezárnak, apró műanyag-részecskéket koptatnak le a rágógumi alapanyagából. A kutatás szerint pedig az a természetes vagy cukormentes rágógumi is, amelyet sokan egészségesebb választásnak gondolnak, hasonló mennyiségű mikroműanyagot bocsáthat ki, mint a mellette lévő szintetikus rágógumik.
Dr. Yvonne Burkhart vagyok, PhD toxikológus és két gyermek édesanyja. Évtizedek óta kutatom, hogyan hatnak a mindennapokban előforduló vegyi anyagok az emberi szervezetre. A kutatás becslése szerint az, aki átlagos mennyiségben fogyaszt rágógumit, évente körülbelül 30.000 mikroműanyag-részecskét nyelhet le kizárólag a rágógumiból. Szeretném bemutatni, hogy valójában mit talált ez a kutatás, mit nem tudunk még biztosan, és mit tehetsz már ma ennek az információnak a birtokában.
Kezdjük azzal, hogy miből készül valójában a rágógumi. A legtöbb ember elképzelése ugyanis mára elavult. A rágógumi egy rugalmas alapanyagból, valamint édesítőszerekből és aromákból áll. A legtöbben úgy gondolják, hogy ez az alapanyag valamilyen növényi eredetű anyag, például természetes gumigyanta. A legtöbb ma kapható kereskedelmi forgalomban lévő rágógumi alapja azonban szintetikus polimerekből készül. A polimerek pedig műanyagok. A vizsgálatban azonosított anyagok között szerepeltek a poliolefinek csoportjába tartozó műanyagok, például a polietilén és a polipropilén, valamint a polietilén-tereftalát (PET), a poliakrilamidok és a polisztirol. A címkén azonban mindez mindössze két szóként jelenik meg: Rágógumi alap. A gyártóknak nem kötelező ennél részletesebb összetételt feltüntetniük. Nem kell megadniuk, hogy pontosan mely polimereket tartalmazza a termék. A teljes összetételt sem kötelesek nyilvánosságra hozni. Sőt, még kérésre sem kötelesek kiadni ezeket az információkat. Egyszerűen fogalmazva: ez egy szabályozási kiskapu. És nem arról van szó, hogy néhány gyártó próbál kibújni a szabályok alól. Az egész iparág így működik. A „rágógumi alap” egy gyűjtőfogalom, amely számos különböző összetevőt takarhat. Ezeket pedig senki sem köteles részletes vizsgálatra vagy nyilvánosságra bocsátani. A rágógumi kellemesen rugalmas állagát részben azok a műanyagok adják, amelyek rágás közben a szánkban vannak.
Nézzük meg, mit csináltak pontosan az UCLA kutatói. Tíz kereskedelmi forgalomban kapható rágógumit vizsgáltak. Öt szintetikus és öt természetes rágógumit választottak ki. Azt mérték, hogy rágás közben mennyi mikroműanyag kerül a nyálba. Minden egyes rágógumit négy percen keresztül rágtak. Harminc másodpercenként nyálmintát vettek. A végén egy szájöblítést is végeztek. Ezután az összes mintát összevonták és elemezték.
Sokan ilyenkor ugyanazt kérdezik. Évek óta rágózom. A gyerekeim is rágóznak. Miért csak most hallunk erről? Azért, mert ez egy valóban kevéssé kutatott terület.
A rágógumit emberek milliói fogyasztják nap mint nap, mégis ez az első kutatások egyike, amely kifejezetten azt vizsgálta, hogy maga a rágás milyen mértékű mikroműanyag-felszabadulást okoz.
Gyerekként imádtam a rágógumit. Különösen azt, amelyik hosszú szalagként volt a dobozban, és mindig annyit húzhattál ki belőle, amennyit szerettél volna. A Big League Chew-t is nagyon szerettem, azt a felaprított, szálas változatot. Idővel már nem szórakozásból rágóztam. Mentolos rágógumira váltottam, hogy friss maradjon a leheletem. Később pedig szinte teljesen leszoktam róla.
Amikor azonban a gyerekeim elkezdtek rágógumit kérni, nem gondoltam, hogy ebből probléma lehet. Hiszen én is rágóztam gyerekkoromban. Aztán rábukkantam erre a kutatásra. Ettől kezdve nem engedtem nekik rágógumit, amíg nem találtam egy úgynevezett természetes változatot, amelyről azt gondoltam, hogy jobb választás. Később a családunk xilitet tartalmazó természetes rágógumit kezdett használni, kifejezetten a szájüreg egészségének támogatása miatt. Ezután azonban megismertem ezt a kutatást, amelyet most bemutatok nektek. Ez teljesen újragondoltatta velem az egész kérdést.
A részecskék felszabadulását maga a rágás okozza. A fogak a rágógumi alapanyagát folyamatosan összenyomják és koptatják. Ennek következtében apró műanyag-részecskék válnak le minden egyes rágómozdulat során. A nyál csupán az a közeg, amelyben ezek a részecskék lebegnek. A részecskék döntő többsége a rágás elején szabadul fel. Ez azt jelenti, hogy a kutatás szerint a kimutatott mikroműanyagok körülbelül 94%-a az első nyolc percben kerül a nyálba. Ennek is a legnagyobb része már az első két perc során felszabadul.
Amikor tehát kiveszel egy friss rágógumit, és elkezded rágni, máris abban az időszakban vagy, amikor a legtöbb mikroműanyag-részecske szabadul fel belőle. A kutatás szerint átlagosan körülbelül 100 mikroműanyag-részecske szabadult fel grammonként. Néhány rágógumi esetében ez a szám megközelítette a 600 részecskét grammonként. Egy átlagos rágógumi tömege körülbelül 2–6 gramm. Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb darab akár mintegy 3.000 mikroműanyag-részecskét is kibocsáthat.
Azoknál, akik évente nagyjából 160–180 darab rágógumit fogyasztanak el, a kutatók becslése szerint ez évente körülbelül 30.000 mikroműanyag-részecske lenyelését jelentheti kizárólag a rágógumiból.
Hogy ezt a számot megfelelően értelmezzük, érdemes tudni, hogy a kutatók szerint az emberek már most is évente több tízezer mikroműanyag-részecskét visznek be a szervezetükbe csomagolt élelmiszerekből, palackozott vízből és a mosás során mikroszálakat kibocsátó szintetikus ruházatból.
Ha rendszeresen rágózol, a rágógumi ehhez a már egyébként is több forrásból származó összesített terheléshez jelentősen hozzájárulhat. Éppen az ilyen kutatások célja, hogy segítsenek azonosítani, melyek azok az elkerülhető források, amelyek növelik ezt a terhelést. A legtöbben ilyenkor egy kézenfekvő megoldásra gondolnak. Csakhogy ez valójában nem oldja meg a problémát. Ha már odafigyelsz a mikroműanyagokra, logikusnak tűnhet, hogy egyszerűen növényi alapú vagy természetes rágógumira váltasz. A kutatás azonban öt szintetikus és öt természetes rágógumit hasonlított össze. Mindkét csoport hasonló mennyiségű mikroműanyagot bocsátott ki, ráadásul ugyanazokat a polimereket mutatták ki bennük.
A kutatók szerint ennek több oka is lehet. Előfordulhat, hogy a természetes rágógumikban talált mikroműanyagok egyáltalán nem a növényi alapanyagból származnak. A gyártás vagy a csomagolás során is bekerülhettek a termékbe. Mivel a gyártók ritkán hozzák nyilvánosságra a rágógumi teljes összetételét, rendkívül nehéz megállapítani, hogy ezek a részecskék pontosan honnan származnak.
A csomagoláson szereplő „természetes” felirat elsősorban marketingüzenet. Arról viszont semmit sem árul el, hogy az alapanyag milyen anyagokkal érintkezett, mielőtt a csomagolásba került. A „rágógumi alap” elnevezés mögött húzódó szabályozási kiskapu ugyanúgy vonatkozik a természetes, mint a szintetikus rágógumikra. Ez a probléma jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen másik márkára váltsunk.
Mielőtt arról beszélnénk, mit érdemes tenni ezekkel az információkkal, szeretném egyértelművé tenni azt is, hogy mit nem bizonyít ez a kutatás. Ez legalább olyan fontos, mint maga az eredmény. A kutatás megerősíti, hogy rágás közben mikroműanyag-részecskék szabadulnak fel a rágógumiból, és nagy valószínűséggel le is nyeljük őket. A lenyelés és a felszívódás azonban két különböző biológiai folyamat. Amikor lenyelünk valamit, az emésztőrendszer feladata elsősorban az, hogy továbbítsa azt. A lenyelt részecskék túlnyomó többsége nem kerül be a véráramba. Arra azonban ez a kutatás nem ad választ, hogy ezek a mikroműanyag-részecskék felszívódnak-e a bélrendszerből. Azt sem tudjuk, hogy ha felszívódnak, akkor hová kerülnek a szervezetben. És azt sem, hogy idővel felhalmozódnak-e a szövetekben. Ezeket a kérdéseket még nem vizsgálták. A jelenlegi eredmények egyértelműen azt mutatják meg, hogy megtörténik a kitettség. Az azonban, hogy ez egészségkárosodást is okoz-e, egy külön kérdés, amelyre a tudomány jelenleg még nem tud biztos választ adni. Ez fontos különbség. Segít eldönteni, hogy ezt a témát milyen sürgősséggel kezeljük más egészségügyi kockázatokhoz képest.
Van még néhány további fontos részlet. Ez a kutatás kizárólag a 20 mikrométer vagy annál nagyobb részecskéket tudta megszámolni, mert a rendelkezésre álló mérőműszerek ennél kisebbeket nem tudtak kimutatni. A kisebb, köztük a nanoméretű részecskék szinte biztosan jelen voltak, de ezeket nem mérték. Ez azt jelenti, hogy a közölt értékek valószínűleg inkább óvatos becslések. A kutatás felépítéséhez hozzátartozik az is, hogy ez egy előzetes (pilot) vizsgálat volt, amelyet egy tudományos konferencián mutattak be. Jelenleg még szakmai lektorálás alatt áll. A kutatók azt is megjegyzik, hogy a nyálba kerülő műanyag-részecskék csupán kis részét jelentik a rágógumiban összesen jelen lévő műanyagnak. Ez azt jelenti, hogy ez a kutatási terület még nagyon korai szakaszban jár. Ugyanakkor érdemes figyelemmel követni az új eredményeket. Én biztosan ezt fogom tenni, és erre biztatlak téged is.
Így gondolkodom ennek a kutatásnak a gyakorlati alkalmazásáról. Tartsuk egyszerre szem előtt azt, amit már tudunk, és azt is, amit még nem. Amit tudunk, az maga a mechanizmus. A rágás fizikailag koptatja a rágógumi alapanyagát, amelynek következtében mikroműanyag-részecskék válnak le róla. Azt azonban még nem tudjuk, hogy ezek a részecskék ilyen mennyiségben egészségkárosító hatást okoznak-e. Mindkét állítás egyszerre igaz. Ez jelenleg a tudományosan megalapozott álláspont.
Ha valamilyen konkrét okból rágózol – például a xilit fogvédő hatása miatt, a friss leheletért vagy a jobb koncentráció érdekében –, érdemes elgondolkodni azon, hogy ugyanezt az előnyt más módon is elérheted-e.
Ha viszont nem szeretnél lemondani a rágógumiról, vagy számodra valóban fontos szerepe van, a kutatók egy egyszerű gyakorlati tanácsot is megfogalmaznak. Inkább ugyanazt a rágógumit rágd hosszabb ideig, mintsem néhány percenként új darabot vegyél elő. Mivel a legtöbb mikroműanyag-részecske az első két percben szabadul fel, minden új rágógumival újra kezdődik ez a fokozott kibocsátási időszak. A teljes képet nézve azonban fontos hangsúlyozni, hogy ha az a célod, hogy csökkentsd a mikroműanyag-terhelésedet, én nem a rágógumival kezdeném.
Sokkal nagyobb hatása lehet annak, ha odafigyelsz a csomagolt élelmiszerekre, a palackozott víz fogyasztására, valamint arra, hogy miben főzöl és miből eszel. Ezeken a területeken jóval több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre. A rágógumi csupán egy további lehetséges forrás. Most már van egy szempontrendszered ahhoz, hogyan gondolkodj róla anélkül, hogy pánikba esnél vagy tökéletességre törekednél."
Copyright © Komáromi Szabolcs
Mivel tudod kiváltani a rágógumi leheletfrissítő hatását?
Egy egyedülálló, exkluzív eljárás segítségével a dōTERRA praktikus, lágy, vegánbarát gyöngyöcskékbe zárta több illóolaját és keverékét, így az esszenciális olaj valamennyi jótékony hatását megkapod.
Minden apró gyöngyöcske karragéntől és pálmaolajtól mentes, agaragaralapú bevonattal. Frissítő ízbombaként oldódik fel a szájban, miközben a tiszta esszenciális olaj aromája élénkíti az érzékeket.
Elérhető ízek:
Supermint (4 menta keveréke),
On Guard (immunerősítő keverék)
MetaPWR (anyagcsere javító keverék)
Kérdésed van? Hívj! 70 433 6080
Termékbeszerzéshez (nagyker áron) keress meg: írj emailt, vagy messenger üzenetet!
Barátsággal:
Szabolcs
email: szabolcs.komaromi at gmail.com
Kérdésed van? Hívj! 70 433 6080
> > > Tartalomjegyzék a többi termékhez ezen az oldalon.
Hivatalos árlista itt nyílik külön ablakban.
Kövesd az Olajkertet Facebook-on, vagy iratkozz fel a blog email értesítőjére az oldal tetején, ha érdekel hasonló tartalom!
